A riói olimpia izgalmas versenyeket, új világcsúcsokat és magyar sikereket is hozott úszásban, ám folyamatosan érkeztek hírek a létesítmények elkészülésének csúszásáról. A 2017-ben Magyarországon megrendezésre kerülő FINA úszó-világbajnoksághoz kapcsolódó építkezési munkálatok eközben a tervezettnél is sokkal dinamikusabban haladtak, pedig eredetileg is csak harmad annyi, 23 hónapos idő állt rendelkezésére a magyaroknak. A Dagály területén rekordidő alatt megvalósuló beruházás pozitív hatással lesz nem csupán a vizes versenysportokra, hanem a közönségre, az amatőr és rekreációs sportokra és a főváros teljes városképére, vonzerejére is. Az úszóaréna építése mellett egy Budapestre és Angyalföldre koncentráló városfejlesztési program is elkezdődött, így útfelújítások zajlanak, gyalogossétányt alakítanak ki a metrómegállótól a Dagályig, továbbá a tömegközlekedéssel is egyszerűbben megközelíthetővé válik majd a terület.









„Egy ilyen mértékű beruházás esetén alapvető fontosságú a pontos tervezési munka, a kitűnő ütemezés és hatékony munkaszervezés is. A Dagály Úszóarénával egy régi álom válik valóra, és nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy egy ilyen ikonikus komplexumot adhatunk a városnak. Remélem, hogy örömmel és megelégedéssel használják majd mind a versenyzők, mind a kikapcsolódásra vágyók.” – mondta Scheer Sándor, a Market Zrt. tulajdonos-vezérigazgatója.

Ebben a projektben a kreativitás, a precíz munka és az összefogás találkozik. A kivitelezési feladatok magas szintű előkészítésével, a fő acélszerkezet speciális összeszerelésével és rendkívül hatékony szerkezetépítési módok kiválasztásával – mint a tornyok csúszózsalus kivitelezése és a lelátók előre gyártott elemei – rengeteg időt sikerült nyernünk a kivitelezés során. Ehhez jön továbbá a magas létszám; jelenleg már több mint 625 fő dolgozik a területen, 2-3 műszakban, a közműépítéseket például éjszaka végezve. A kedvező időjárás szerencsére könnyített is a dolgunkon.” – tette hozzá.

A 28.000 négyzetméteres, 44 méter magas úszóaréna építéséhez eddig 120.000 köbméter földet, 4800 köbméter vizet, 11.500 kilowattóra áramot használtak fel. Már csak az eddig felhasznált anyagok mennyisége is önmagában rekordnak számít az építőiparban; a 2400 tonnás acél tetőszerkezet egymás mellé kifeszítve 26 méterrel hosszabb, mint a fővárosi Szabadság híd, az épületbe pedig összesen 375 kilométer elektromos vezeték kerül, amely másfélszer hosszabb, mint az M7-es autópálya. Magyarország legnagyobb úszóarénájának kizárólag az építése alatt összesen nagyjából 1.200.000 munkaórát végeztek el speciális munkarendben, mely idő alatt a csúszózsalu technika alkalmazásának köszönhetően a 4 torony 1 hónap alatt készült el, tehát 8 nap alatt épült fel 1 darab.

Jelenleg a belső munkálatok, a gépészeti és elektromos szerelések, a 15.000 fő befogadására alkalmas lelátó építése, a medencék burkolása és a külső homlokzatok díszburkolatának kivitelezése zajlik. Az átadást követően pedig már itt készülhetnek fel a 2017-es világbajnokság kihívásaira a magyar vízi sportok legnagyobbjai. A cél, a színvonalas új uszoda és versenykomplexum megvalósulásán túl, mindenképpen a hosszú távú hasznosítás, valamint a létesítmény bekapcsolása Budapest vérkeringésébe.

A világszínvonal nem csupán az épület minősége, de a design területén is látható és kézzel fogható lesz a Dagály Úszóarénában, köszönhetően a MOME (Moholy-Nagy Művészeti Egyetem) fiatal, tehetséges hallgatóinak. A hazánkban egyedülálló együttműködés keretében ugyanis ők tervezték meg többek között a jakuzzik üvegmozaikos dekorációját, ezen kívül a Hősök Falát, amelyen a vizes sportok magyar olimpikonjai szerepelnek majd, illetve Közép-Európa egyik legnagyobb interaktív falát, amely izgalmas bemutatkozási lehetőséget teremt a hazai vizes sportágaknak.

Végül az alábbi linken megtekintheti a Dagály Úszóarénáról 2016. augusztus 20-ára készült drónfelvételt: