Törökszentmiklósi Önkormányzat hat foglalkoztatós bölcsőde koncepció- és programtervének elkészítésére kérte fel Csernyus Lőrincet. 

A cél az volt, hogy a foglalkoztató helyiségek előtt tetővel ellátott fedett terasz olyan legyen, ahol kültéri ágyakat elhelyezhetnek, de nem árnyékolja le a helyiséget. A terv elsődleges feladata egy beépítési koncepció felvázolása, mely figyelembe veszi a jelenlegi telekadottságokat, a most épülő tanuszoda helyzetét, valamint elősegíti egy belső közlekedési rendszer kialakítását.  A tömbbelsőbe kerülő bölcsőde csendes forgalommentes helyet kap. Mivel ez a terület jelenleg hátsókertek véletlenszerű találkozási pontja, településszerkezeti szempontból átgondolásra és áttervezésre szorul. Adja magát egy városi belső tér kialakítása, mely egyben a bölcsőde bejárata is lehetne.



Bár a feladat elsősorban a bölcsőde építészeti koncepciójának megtervezése, de ez önmagában a körülötte lévő tér megtervezése és rendezése nélkül nem teljes válasz a felmerülő kérdésekre. A jelenlegi telekviszonyok lehetővé teszik, hogy az épület és az előtte kialakuló tér egy egységet képezzen, mely a bölcsőde alaprajzi elrendezésének egy burkolati megfogalmazása.

Az „Almássy” sétány Pánthy Endre utca felőli részén a bölcsődéig vegyesforgalmú kialakítású, onnan már csak gyalogosok számára használható. A tér nyújtott fókuszpontjában kapna helyet az Almássy szobor, a másik fókuszpont az átrium közepe, egy ültetett fával vagy szökőkúttal.

A bölcsőde, mint épülettípus a személyiségfejlődés egy korai, de nagyon meghatározó időszakának építészeti megfogalmazása, ekkor a gyerekeknek ingergazdag környezetre, pozitív példákra és érzelmi biztonságra van szüksége. Ennek érdekében az épület színes, jól látható és építészetileg is elkülöníthető csoportokra bontott, eltérő belmagasságú terekkel rendelkezik.





Az alapterületen hat foglalkoztatós épület és kiszolgáló szárnyak kapnak helyet. Bölcsődéről lévén szó élszerűnek tűnt csak földszintes elrendezéssel számolni, így alakultak ki egy a belső udvar/kert köré láncszerűen felfűzött önálló egységek. Bár minden foglalkoztató saját fedett-nyitott teraszt és saját kertet kapott, létezik egy közös védett átrium jellegű belső kert is, ami tulajdonképpen egy nyitott aulaként is funkcionál.

A bejáraton keresztül vizuális kapcsolat is létrejön a külső térrel, így annak folytatásaként is értelmezhető. A két közterület felőli szárnyban az adminisztráció, a konyha és egyéb gazdasági helyiségek kapnak helyet. A leválasztott gazdasági bejárat teljesen elkülönül az épület többi részétől. A növényzet kialakítására külön hangsúlyt fektettünk.



A belső térképzéseknél a „hajlék” szó építészeti jelentéseit vettem alapul. Az életkori sajátosságok is megkívánják ennek a kifejezésnek különböző archetípusáig való időbeli visszautazást és térben való megformálását. A hajlított szerkezetek használata, a falazatoknál megjelenő derékszögű koordináta rendszertől való finom eltérések és a különböző belmagasságok is ezért jelennek meg. A burkolatok és színek megválasztása a későbbi tervezési fázisokban ugyanilyen fontossággal bír majd.

Az épület hagyományos építéstechnológiával készül. A fedés mindenhol korcolt fémfedés. A belső és külső falfelületeken fa és kő burkolat is található. A nyílászárók hármas üvegezéssel készülnek, zömében fa tokszerkezettel. Az osztásokra és a színes üvegbetétekre külön tervet szükséges készíteni.

A következő tervezési szakaszokba az úgynevezett közösségi tervezési gyakorlatok alapján be kell vonni a leendő üzemeltető képviselőit, az esetlegesen érintett családokat, valamint a helyi közösségfejlesztőket. Javaslataikat, észrevételeiket amennyiben lehetséges  be kell építeni a tervbe. Ugyanez vonatkozik  az épület környezetére is.