Az ásványgyapotokról - bővebben

Az elmúlt néhány évben a különböző épületenergetikai minősítések fontossága és szükségessége jelentősen megnőtt. Természetesen ezzel egyidőben előtérbe kerültek egyéb fogalmak is, mint a szigetelőanyagok minősége, beépítése, élettartama - és ezek a gondolatok egy meglévő épület esetében, pláne ha az régebben épült, még inkább felerősödve jelenhetnek meg.

A hazai piacon nagy valószínűséggel nem árt az ásványgyapot szó, fogalom jelentését is részletesebben megmagyarázni, főleg, mivel a hazai gyakorlatban nagyon sokszor azzal találkozunk, hogy az ásványgyapot, üveggyapot, kőzetgyapot, salakgyapot és bazaltgyapot szavakat nem megfelelően használjuk... Ember legyen a talpán, aki eligazodik, és pontosan érti, hogy ki, mikor és miről beszél, vagy szeretne beszélni!

A fent felsorolt termékekre egy és ugyan az a harmonizált és honosított Európai Szabvány vonatkozik (száma: MSZ-EN 13162), mely konkrétan így fogalmaz: „Ásványgyapot (mineral wool): Gyapot állagú hőszigetelő anyag, amelyet olvasztott kőzetből, salakból vagy üvegből állítanak elő.”

Az „ásványgyapot” szó gyűjtő fogalom, mely alá tartozik az üveggyapot, kőzetgyapot és a salakgyapot. Mi történik akkor, ha valaki azt a szót használja, hogy bazaltgyapot? A bazaltgyapot a kőzetgyapotok gyűjtőnév alá tartozik. A salakgyapot szigeteléssel Magyarországon már nem kell számolni, így máris leszűkítettük a kört kétféle termékcsoportra: amikor ásványgyapotokról beszélünk, akkor tulajdonképpen két fő termékcsoportot értünk ez alatt: az üveggyapotot és a kőzetgyapotot.

Milyen alkotóelemekből állnak ezek a termékek?

A kőzetgyapot termékek: alapanyagai között megtalálható a mészkő, dolomit, bazalt, stb…
A salakgyapot alapanyaga: a kohósalak volt.
Az üveggyapot termékek: fő alapanyaga az üvegtörmelék (síküveggyárak melléktermékei). Ez az URSA gyárakat tekintve min. 50%, de a részarány akár a 70%-ot is elérheti. Ehhez még nagy mennyiségben kerül kvarchomok, amely Földünkön a leggyorsabban megújuló nyersanyagok egyike.

Mi, mint az URSA Salgótarjáni Üveggyapot Zrt, a hőszigetelési piacon az egyik meghatározó hőszigetelő anyagot, az URSA ásványgyapotot/üveggyapotot gyártjuk és forgalmazzuk. Komplex megoldásokat képviselvén, az URSA termékportfóliójában megtalálhatóak még az URSA XPS (zártcellás extrudált polisztirol), valamint az URSA SECO páratechnikai fóliák is a hozzájuk tartozó kiegészítőkkel (ragasztókkal).

Miért JÓ az ÜVEGGYAPOT a tetőtérbe?

Az ásványgyapotokon belül az üveggyapot termékcsoportot az utóbbi időben több támadás, negatív kritika érte. Érdemes ezt is kicsit részletesebben „tisztába tenni”, hogy megmutassuk, hogy az üveggyapot jó termék…

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy az üveggyapot termékeknek szálszerkezetükből adódóan mind a hőszigetelési, mind pedig az akusztikai (hangelnyelési) paraméterei kiválóak.



A termékek hővezetési tényezőjét tekintve igen széles skálán lehet mozogni. Normál esetben 0,03 – 0,05 W/mK – ig gyakorlatilag bármilyen lambdájú termék legyártható.

Minden egyes lambda értékhez tartozik egy névleges testsűrűség, ami kg/m3-ben kalkulálható.

Az üveggyapot szálak nagyon vékonyak és effektíve hosszúak - ez a két tulajdonság a termék nagyon sok műszaki paraméterét meghatározza:

• az üveggyapot termék szálszerkezeti tulajdonságaiból kifolyólag nagyon rugalmas


• minél vékonyabbak az üveggyapot szálak annál alacsonyabb hővezetési tényező érhető el

A gyakorlatban sokszor találkozunk azzal, hogy kőzetgyapot terméket üveggyapot termékkel testsűrűség alapján szeretnének összehasonlítani.
Ezt így egy az egyben műszakilag NEM lehet megtenni!

Ahhoz hogy ezt a problémakört feldolgozhassuk, ismernünk kell a két termékcsoport anyagösszetételén felül a konkrét előállított késztermékben a szálszerkezeti különbségeket, azaz a konkrét műszaki paramétereket is: eltérés a szálak vastagságában és hosszában, illetve rugalmasságában van. Ezekből adódóan az üveggyapot és a kőzetgyapot termékek eltérő testsűrűségben éri el pl. az adott deklarált lambdát, az adott hangelnyelést, az adott állékonyságot, és az adott terhelés alatti összenyomódást.


Miért JÓ az ÜVEGGYAPOT a tetőtérbe?

A nem megfelelő választás téves megítélésekre adhat okot…

Az alacsony testsűrűségű és „nagy” (tehát „rossz”) lambdával - 0,042-0,044 W/mK - rendelkező üveggyapot termékekről több forrásból is olvashattuk, hogy: „nem állékonyak, roskadhatnak, összecsúszhatnak, illetve hogy nagyobb vastagságok szükségesek ahhoz, hogy megfelelően hőszigeteljenek az adott épületszerkezeti rétegrendben - emiatt gyakorlatilag alkalmatlanok épületszerkezetek hőszigetelésére...”
Érdemes ezeket a kijelentéseket külön-külön is megvizsgálni!

1. Először is nézzük a magas, tehát nem megfelelő lambda értéket:

Az U-értéket tekintve, kijelenthető, hogy elvileg szinte bármilyen lambdával rendelkező terméket felhasználhatnánk hőszigetelés céljára, csak természetesen a komplett szerkezeti rétegrendet - elsősorban vastagságilag - ehhez alkalmazkodva kell kialakítani (megtervezni és megépíteni)*.

Tehát félre az általánosítással!

(*Természetesen fentieket kicsit „elvonatkoztatva” kell érteni -> Nézzünk egy külső falszerkezetet példának: ha azt vasbetonból szeretnénk megvalósítani úgy, hogy a jelenlegi (0,45 W/m2K) követelményeknek U-értékileg megfeleljen, úgy 3.2 méter vastag vakolatlan vasbeton falat kellene építenünk. Ez persze teljes egészében képtelenség!)

2. Következőként vizsgáljuk a nem megfelelő állékonyság, roskadás és összecsúszás problémakörét:

Mi, az URSA Salgótarjáni Üveggyapot Zrt., már jó pár éve mindenhol azt hangoztatjuk építészeknek, kivitelezőknek, beruházóknak, diákoknak, stb. tartott országos konferenciákon, hogy ferde és függőleges síkra a csupasz (nem kasírozott) termékeinkből a 0,039-es lambdával rendelkező termék az, amely már bizalommal elhelyezhető – teljes üreg kitöltésekor.

A többi, alacsonyabb lambdával rendelkező termékünk - pl. URSA DF 37 – 35 (lambda=0,037- 0,035 W/mK) és URSA SF 32 - 35 - 38 (lambda=0,032 - 0,035 - 0,038 W/mK) - felhasználásával pedig még a fentinél is magasabb minőséget építhetünk!