A megfelelő minőségben és vastagságban (hővédelmileg folyamatosan, megszakítatlanul) szigetelt fűtött és fűtetlen tereket elválasztó épülethatároló szerkezetek nagyban hozzájárulnak az alacsony rezsiköltségek biztosításához: komoly téli fűtési és nyári hűtési igény spórolható meg ilyen módon.

A mai hőtechnikai igények figyelembe vételével új építés esetén már vázlattervi szinten gondolni kell a hőszigetelés vonalvezetésére, vastagságára, precíz csomóponti kialakítására - a kivitelezés során pedig a szakszerű tervezés minden részletre kiterjedő, pontos megvalósítására kell odafigyelni.
Összehangolt szakmai munkával mentesíthetjük épületünket az összes esetleges épületfizikai problémától - túlzott hőveszteség, penészesedés -, megvédjük az épület állagát, továbbá a lakók számára biztosítjuk a megfelelő beltéri komfortot, megelőzve pl. a túlfűtés miatti fölösleges pénzkidobást.

Közismert tény, hogy beépített tetőtér esetében a hőveszteség alaprajzi kialakítástól függően elérheti a 30-35%-ot is a teljes épület hőveszteségéhez viszonyítva, ezért az egyik legfontosabb feladat az ilyen típusú szerkezetek komplett és hosszútávú szigetelése. Az évtizedekkel ezelőtt készült tetőtereknél gyakran tapasztalják a lakók, hogy a helyiség nyáron elviselhetetlenül meleg, télen pedig kifűthetetlen. Ha tapintásra hideg belső falfelületeket, nedvesedést észlelünk, és ezek tartós fennállását követően megjelenik a penészesedés, akkor tudnunk kell, hogy ennek hátterében igen komoly hőszigetelés-technikai és páratechnikai hibák sokasága áll.

Régen gyakran igen rossz szigetelő képességű és kis vastagságú – csupán 10 cm – szigetelőanyag került beépítésre, egyetlen rétegben a szarufák közeibe, és mivel a fa igen rossz szigetelő, egyenes következményként jelentkezett a szarufáknál keletkező vonalmenti többlet hőveszteség. A belső oldalon a burkolat mögött teljesen más célra gyártott mezőgazdasági fóliákat használtak, amelyek szinte teljesen akadálytalanul beeresztik a párát a szerkezetbe. A rossz anyagválasztáson túl a szakszerűtlen kivitelezés is komoly problémát jelent: a fóliaátlapolások leragasztásának hiánya, a belső oldali páratechnikai fólia – elektromos vezetékek általi – átlyukasztása, ill. a csatlakozó szerkezetekhez – válaszfal, főfal, térdfal – történő hozzáragasztás teljes hiánya. Ezek mind hideg belső falfelületeket és nedvesedést, penészesedést idéznek elő.
Legtöbb esetben cserépfedés alatti átszellőztetett légrés sem került kialakításra, vagy ha mégis volt légrés, akkor a megfelelő be- ill. kiszellőzés – az eresz vonalában és a tetőgerinc környékén – nem volt biztosítva, így a levegő sem tud keringeni, ami hűthetné a felforrósodott fedés alatti légteret és az alatt lévő szerkezetet. Ez vezet nyáron a belső térben kialakult extrém magas léghőmérséklethez, télen pedig az esetlegesen bejutó porhó és csapadék akadályoztatott lefolyása miatt a cseréptartó lécek elkorhadhatnak azokon a pontokon, ahol felülnek a szarufára. A fedés emiatt megcsúszhat az eresz irányába, vagy akár be is szakadhat.

Az URSA mindegyik épületszerkezethez kínál magas minőségű komplex megoldásokat, legyen szó akár pincepadlóról és falról, fűtetlen pincefödémről, külső falról, belső szerelt válaszfalról, köztes födém akusztikai szigeteléséről vagy beépített ferdetető szigeteléséről.

Létezik egy innovatív megoldás, amelyben URSA ásványgyapot, SECO és XPS termékeink kombinált felhasználásával egy minden igényt kielégítő épületenergetikai minőségű, hosszútávra szóló tetőszigetelést valósíthatunk meg. Felújításnál ez oly módon történik, hogy a belső téri burkolat megbontása nélkül, kívülről, az XPS bakoknak köszönhetően minimálisra csökkentett szarufa vonalmenti hőhídhatással hozzuk létre a szerkezet szigetelését, optimális ár-érték arányt tartva.

További műszaki információ:
Varga Tamás – 20/9721-26
URSA Salgótarján Zrt. (www.ursa.hu)
1037 Budapest, Szépvölgyi út 41.