Rögtön a dolgok közepébe vágva, egy dolgot biztosan kijelenthetünk: hogy a szigetelési vastagságot elsősorban a beépítendő szálas hőszigetelő anyag hővezetési tényezője és a konkrét szerkezeti rétegrend határozza meg.
Tudjuk, hogy egy adott U érték eléréséhez egy magasabb hővezetési tényezőjű anyagból vastagabbat kell beépíteni, mint egy alacsonyabb lambdájúból. A szerkezeti rétegrendet tekintve, hőtechnikailag egyáltalán nem mindegy, hogy a szarufák között és alatt vagy pedig a szarufák között és felett szigetelünk.
Téli állapotokat tekintve a szarufa teljes szélességben ki van téve a hideg és a fagy környezeti hatásainak, ennek következtében a szarufák gyakorlatilag „vonalmenti hűtő bordaként” funkcionálnak, ez pedig az egész komplett szerkezetet hűti (vonalmenti hőhídak).
A táblázatból egyértelműen látható, hogy amíg például szarufa alatti+közötti szigetelés esetében egy 0,044 –es lambdájú szigetelőanyagból több mint 30 cm szigetelési vastagság beépítése szükséges, addig ugyanazon hőszigetelési teljesítmény eléréséhez egy jóval innovatívabb 0,032 lambdájú termékből annak kb. 2/3-a bőven elég! Kiemelten fontos megjegyezni, hogy a nagyobb vastagsághoz tartozó tartószerkezeti és rögzítő elemek járulékos többletköltsége sokszor jelentősen, a tervezettnél is nagyobb mértékű lehet, így az olcsónak tűnő szigeteléssel végül drága szerkezet készül.
*A táblázatokban szereplő 0,044-es lambdájú anyag csak statisztikai példa, de ennek beépítését természetesen továbbra sem javasoljuk magastetőbe.
A még idén érvényes építőipari rendeletek alapján egy kész beépített magastetős szerkezet U-értéke minimálisan 0,25 W/m2K kell legyen; 2015-től a minimum hőátbocsátási érték ferdesíkú térelhatároló szerkezetek estén (beépített tetőtér) jelentősen lecsökken: 0,17 W/m2K-re. A szigorúbb európai követelményrendszernek való megfeleléssel a hazai szakemberek ismét tesznek egy komoly lépést a fenntartható építészet elősegítésének irányába!
Tudjuk, hogy egy adott U érték eléréséhez egy magasabb hővezetési tényezőjű anyagból vastagabbat kell beépíteni, mint egy alacsonyabb lambdájúból. A szerkezeti rétegrendet tekintve, hőtechnikailag egyáltalán nem mindegy, hogy a szarufák között és alatt vagy pedig a szarufák között és felett szigetelünk.
Szarufák közötti+alatti szigetelés
Fontos tényező nemcsak a szarufák szélessége, magassága és tengelytávolsága, hanem a szarufák alatti vázszerkezet szélessége, magassága és tengelytávolsága is.
Téli állapotokat tekintve a szarufa teljes szélességben ki van téve a hideg és a fagy környezeti hatásainak, ennek következtében a szarufák gyakorlatilag „vonalmenti hűtő bordaként” funkcionálnak, ez pedig az egész komplett szerkezetet hűti (vonalmenti hőhídak).
A fenti számítások alapját képező méretek: 80 cm szarufa közök, 15 cm szarufa magasság 7,5 cm szarufa szélesség, 40 cm belső segédváz köz és 6 cm belső segédváz szélesség.
A táblázatból egyértelműen látható, hogy amíg például szarufa alatti+közötti szigetelés esetében egy 0,044 –es lambdájú szigetelőanyagból több mint 30 cm szigetelési vastagság beépítése szükséges, addig ugyanazon hőszigetelési teljesítmény eléréséhez egy jóval innovatívabb 0,032 lambdájú termékből annak kb. 2/3-a bőven elég! Kiemelten fontos megjegyezni, hogy a nagyobb vastagsághoz tartozó tartószerkezeti és rögzítő elemek járulékos többletköltsége sokszor jelentősen, a tervezettnél is nagyobb mértékű lehet, így az olcsónak tűnő szigeteléssel végül drága szerkezet készül.
Szarufák közötti+feletti szigetelés
Figyelembe kell venni a szarufák szélességét, magasságát és tengelytávolságát, továbbá a szarufa feletti szigetelés kialakításának módját és szerkezetét.
Ez a mód hőtechnikailag azért nyújt magasabb teljesítményt a szarufák közötti+alatti szigeteléssel szemben, mert ez esetben a szarufa teljes felső felülete szigeteléssel van védve a téli hideg ellen, így ugyanolyan szigetelési összvastagságnál, ugyanolyan szarufa tengelytávolságnál, ugyanolyan lambdájú szigetelőanyag elhelyezése esetén sokkal alacsonyabb U érték érhető el.
A fenti számítások alapját képező méretek: 80 cm szarufa közök, 15 cm szarufa magasság (10 cm szarufa szélesség) + 5 cm leszorító staflifa + 5 cm URSA XPS.
*A táblázatokban szereplő 0,044-es lambdájú anyag csak statisztikai példa, de ennek beépítését természetesen továbbra sem javasoljuk magastetőbe.
A még idén érvényes építőipari rendeletek alapján egy kész beépített magastetős szerkezet U-értéke minimálisan 0,25 W/m2K kell legyen; 2015-től a minimum hőátbocsátási érték ferdesíkú térelhatároló szerkezetek estén (beépített tetőtér) jelentősen lecsökken: 0,17 W/m2K-re. A szigorúbb európai követelményrendszernek való megfeleléssel a hazai szakemberek ismét tesznek egy komoly lépést a fenntartható építészet elősegítésének irányába!
Használatra kész a Ceresit CE 60 fugázóanyag!
A 14 divatos szín víz hozzáadása nélkül, tökéletesen tartós marad.
"Sikló épület" a Mosoni-Duna torkolatánál
A vizek városában, Győrben több évtized után így állhatott helyre a vízszint.
CT 76 FEDŐVAKOLAT: HOMLOKZATA VÉDELMÉRE
A napsugárzás komoly veszély a homlokzatra. A Ceresit CT 76 erre elsőrangú megoldást kínál.
M3 Nagyvárad tér: a simogató
Üresen kongó, fakó terekből szabad, szellős nyugalom.
Base4Work Bratislava
Kevés a legendás ipartörténeti emlék Pozsonyban, ezért is jó a modern coworking központként újragondolt funkcionalista hőerőmű.
Látni és látszani a Hadak útján
A Trendo társasház nem csupán 4 környezet találkozásának absztrakt átirata, valami pluszt is tud adni.
