A Baross tér története szorosan összefügg a Keleti pályaudvaréval, létrehozásuk egy időben, egymást kiszolgálva történt, társadalmi és építészeti fejlődésük is mindig szimbiózisban volt egymással. A pályaudvar fénykorában a Baross tér is egy kellemes, polgári miliő képét árasztotta, majd a vasút degradálódásával maga a tér is hanyatlásnak indult. 

Magyarországon 1867 után rendkívüli mértékben meggyorsult a vasútépítés, 1868-ban a különböző magántársaságok után megalakult a Magyar Királyi Vasúttársaság (a mai MÁV elődje), majd ugyanebben az évben Mikó Imre közlekedési miniszter nagyszabású fővárosi vasútfejlesztési terveket terjesztett elő. Ennek a csomagnak volt a része egy új, központi pályaudvar létrehozása is. Ennek elhelyezésére alapvetően két javaslat született, az egyik az akkor már igencsak beépült Nagykörútig, a mai Blaha Lujza térig vitte volna be a vasutat, ez azonban a sűrű beépítettség miatt csak költséges, magasított vágányokon lett volna megoldható...